Rajzeszközök 8. - Papírok mártogatós tollhoz

Az, hogy milyen eszközökkel rajzolunk, meghatározza, hogy milyen papírra van szükségünk. Sokszor elég lenne a sima fénymásoló papír is, csak vékonysága miatt nincs jó tartása és könnyen gyűrődik. Ha nem áztatjuk el filctollal vagy festékkel, költségkímélő megoldásnak megteszi. Nekem viszont valami simább felületű papírra volt szükségem a mártogatós tollak miatt, hogy ne akadozzanak rajta, ne karistolják annyira. Jobb is kicsit vastagabb lapra rajzolni, főleg ha sokat radírozunk, vagy ha screen-tone-okat is használunk, mert a vékony lapot a raszterfóliával együtt átvághatjuk (erről még írok egy későbbi posztban). Ha esély van rá, hogy kiállítják rajzunkat, vagy egy zsűri kezébe kerül, csak javít a megjelenésén is egy tartalmasabb papír, igényesebbnek hat, kényelmesebben lehet forgatni, mert nem löttyed úgy ide-oda.

Egy képregényes sporttárs javaslatára tettem kísérletet a műnyomó kartonnal. Fényes vagy matt, rajzolás szempontjából nekem egyre ment. Bár működött rajta a mártogatós toll és tus, nem hagyott annyira szép vonalakat, mint a már sokat emlegetett manga workshopos képregénypapíron. Ilyenre készült az EpicLine Magazin második számában megjelent Szekerce és Szemerce hihetetlen kalandjai c. képregény első epizódjának kihúzása, miután a digitálisan rajzolt vázlat kékkel rá lett nyomtatva egy komolyabb otthoni printerrel. Érdemes lehet azért próbálkozni vele, mert legalább könnyen beszerezhető (pl. a Pantonból) és nem drága.

Maradjunk annyiban, nem találtam az igazinak. Elhatároztam, hogy pont olyan képregénypapírra akarok dolgozni, amin minden olyan frankón ment a workshopon. Viszont hiába kerestem, nem találtam a közelben (értsd: Európában) ilyet, ill. ha volt is, mindent összeszámolva nem jött ki olcsóbbra, mint egyenesen Japánból rendelni. Német/francia rajzeszközös webshopokból vagy az Amazonról pedig pont csak Magyarországra nem élt az ingyen posta, vagy ide pont azt a terméket nem is szállítják. Szóval rendeltem Japánból, őket már ismerem, és eddig minden rendben ment.

Az általam kipróbált Deleter képregénypapír többféle kivitelben kapható. A-F jelölésekkel látják el attól függően, hogy mennyi és milyen segédvonalak vannak rányomtatva halvány kékkel. Van, amelyiken csak a kifutó van jelölve, van, amin margók is vannak, vagy 2x4 paneles felosztás yonkoma képregénycsíkok rajzolásához. A jelölés szkennelés után nem látszik, nem olyan, mint a kék ceruzás vázlatolásnál, hogy nekünk is rá kell segíteni az eltüntetésére rajzprogramban - bár biztos függ a szkenner beállításaitól is.

A legtöbb típus létezik a4 és b4 méretben, valamint 110 és 135 grammosban. Én elsőként a 135 grammos, A4-es „B” papírt választottam. Ezen nincs semmiféle jelölés, és nekem nem is hiányzik, tekintve, hogy illusztrációkhoz, akár színes borítórajzokhoz is használnám, amibe bezavarnak a vonalak. Másrészt mindig az adott kiadványhoz igazítjuk az oldalarányokat, a margók, kifutók méretét, és a hazai kiadásban kevésbé praktikus a japánok által használt rendszer, ami a többi papíron van (az A4 csak a papírlap mérete, de a jelölések által belőtt berajzolható rész mintha nem ilyen arányú lenne). Később vettem „A” típusút is, csak hogy tudjak itt róla véleményt alkotni, de a nem nyomtatott oldalát használom. Felülete kellemesen sima, de nem annyira, mint a műnyomó kartoné, és jól bevált a mártogatós tollakhoz, viszont a Kuretake „ecsetjellegű” rajztollaim mintha nem tudnának rajta annyira finom vonalat húzni – azokhoz a legjobb továbbra is valami fénymásoló – vagy rajzlap.

Mint utólag kiderült, a workshopon nem Deleter, hanem I-C márkájú papírt kaptunk, de nekem egyformának tűnnek (megörököltem pár lapot egy kollégától, aki kapott belőle tartalékba, de nem használta el azóta sem), leszámítva, hogy az I-C még drágább.

 Egy időben akadozott a Deleter papír rendelhetősége, ezért tovább kísérleteztem Magyarországon is beszerezhető papírokkal. Nyugati képregényesek régóta használják a Bristol papírt, de még sosem láttam itthon. Egy nap célirányosan elkezdtem keresgélni, és kiderült, hogy a Strathmore márka már több művészellátóban is kapható különböző méretben, vastagságban, ívben vagy tömb formában. A 270 grammos verzió kellemesen vastag, nem gyűrődik meg egykönnyen radírozáskor. Nem A méretarányban gyártják, úgyhogy az A4-et legjobban megközelítőt választottam, amit viszont mindig méretre kell nyesnem, hogy beférjen a szkennerembe. A később (a RajzShop.hu-n) felfedezett Fabriano Bristol tömb viszont A4-ben is létezik. Mindkettő mükszik, nem rendelek több Deleter papírt.