Ti nem imádjátok, amikor a kezdő alkotót leugatják, hogy "mangát csak japánok készíthetnek", vagy "a japánok direkt távol akarják tartani a piacuktól a külföldi mangakákat"? Nagyon izgalmas téma, a cikk végén össze is szedem a gondolataimat erről, de addig is, íme pár nemzetközi, japán szervezésű mangapályázat, amire még nevezhettek, plusz egy kakukktojás.
Azért kezdem ezzel, mert már többször is küldtem ide anyagot, és elég jók a tapasztalataim, amiket a következő cikkemben meg is osztok veletek 😎 Röviden, szöveg nélküli, legfeljebb 16 oldalas, fekete-fehér mangákat várnak japán lapozási irány szerint rajzolva a megadott témára. A limitált oldalszám és az, hogy nem kell szöveg megfogalmazásával, fordításával bíbelődni, számomra a "legkönnyebben" teljesíthető pályázattá teszi, ugyanakkor kihívás olyan történetet írni, ami narráció és párbeszédek nélkül is tisztán érthető.
Bőkezűen mérik a pénzjutalmat, és nem is lehetetlen nyerni, mivel van vagy húsz helyezés - igaz, a vetélytársak ezekre négyszázan vannak, a világ minden tájáról. A zsűriben olyan világhírű mangakák is helyet kapnak, mint Hara Tetsuo vagy Hojo Tsukasa, a Fist of the North Star és a City Hunter alkotói. Szóval elég komoly, nem a szokásos deviant artos amatőr contest ez, ha eddig nem derült volna ki. 😏 Pláne, hogy alapvetően tehetségkutató céllal működik, és a rendszeresen kimagasló eredményeket elérőket meghívják Japánba egy pár napos workshopra, illetve akár tényleges megbízás is lehet a vége a szervezők kiadójának online magazinjában. Az aktuális verseny beküldési határideje március 31.
Az évente kétszer megrendezett, alap SMA pályázatokon felül a szervezők soron kívüli versenyeket is indítanak. A Kumamotói Nemzetközi Mangafesztiválhoz kapcsolódó Kumamoto 2018-as futam annyiban különbözik a szokásostól, hogy nem csak mangát, de illusztrációt is be lehet küldeni. A képregények paraméterei azonosak a sima SMA pályamunkákéval, de van új téma, és felismerhetően szerepeltetni kell Kumamotó tájait, nevezetességeit. Szintén szép pénzjutalom, és instant Japán utazás a top helyezetteknek. A legutóbbi alkalomról készült fotókon a nyertesek japán gyerekekkel festegetnek közösen és kirándulgatnak. A mostani futam beküldési határideje május 31.
A Manga Contents Promote Organization második nemzetközi pályázatára nem szöveg nélküli képregényeket várnak, 30 oldal a felső limit, nincs kötött olvasási irány, téma és zsáner, de szintén egy kerek történetet kell beadni. Alapvetően japán nyelvű szövegezésre lesz szükség, de ha nem megy, angolul tegyük (vagy koreaiul, kínaiul - kinek hogy könnyebb), és a szervezőkkel együttműködő MediBang stábja fordítja le japánra. Lehet nevezni önálló illusztrációkkal is. A pénzjutalom hasonló az előzőekhez, a zsűriből Ueyama Tochi (Cooking papa) és Rikudo Koshi (Excel Saga) fő munkáival találkoztam eddig. Határidő: március 31.
Ennek a versenynek még nem hirdették ki a következő fordulóját, de nem maradhat le a listáról. Minden évben március-április táján írják ki az aktuális pályázatot, amire minimum 24 oldalas, nyomtatott formában elküldött mangákat várnak. Kifejezetten erős szokott lenni a mezőny, tekintve, hogy profi alkotók már publikált munkái is gyakran indulnak (mivel kiadók is nevezhetnek általuk kiadott kötetekkel, az alkotók beleegyezésével).
Évekkel ezelőtt neveztem ide Pádár Ádámmal közös cuccunk, A munka gyümölcse példányaival, de nem csak én tapasztaltam, hanem más nevezőtől is hallottam, hogy nem kapunk visszajelzést arról, hogy egyáltalán megérkezett-e a pakkunk. Megszoktam, hogy például a Belgrádi Képregényfesztivál pályázatánál minden lépésről értesítenek, ezért lepődtem meg ezen. Elvileg a hazai Japán Nagykövetségnek is lehet címezni, ahonnan továbbítják a szervezőknek, de szerintem egyenesen nekik Japánba célszerűbb küldeni.
A kakukktojás. Ugyanis kifejezetten művészeti iskolák tanulóinak szól, de a megkötés, hogy ezekben az intézményekben digitális művészet, illusztráció mellett képregényalkotást is oktassanak, számomra nem tiszta. Itthon ugyanis tudtommal nem oktatják folyamatosan, szervezetten a képregényezést, úgyhogy a hazai tanulók ki is esnek a játékból. Ha valakit nagyon izgat a dolog, érdemes lenne rákérdeznie, hogy az összes megnevezett szakirány együttesen elvárt-e, vagy elég, ha egyiket oktatják a felsoroltak közül? Mert egyébként nem lenne rossz ez se, formás pénzjutalom plusz tárgynyeremény és rajzprogram a szervező CELSYS-től, zsűriben neves alkotókkal. A közönségszavazás része mondjuk nekem nem szimpatikus.
Ezekkel a pályázatokkal futottam tehát össze mostanában. Ami pedig a nyitó kérdést illeti, egyrészt a fenti mangapályázatok többsége külön kiemeli, hogy ne erőltessünk magunkra "igazi mangás" stílust (amit mi nyugaton gondolunk AZ IGAZ manga sztájlnak), nem az alapján értékelik a műveket. Másrészt pedig megfelelő képzettség ÉS professzionális hozzáállás, munkatapasztalat nélkül persze, hogy nem bajlódik egy kiadó se a jelentkezőkkel, főleg, ha a nyelv és a távolság is akadály, mivel a folyamatos és hatékony kommunikáció nagyon fontos ebben a szakmában is. Viszont ha keresgéltek kicsit Youtube-on, találtok pár nyugati srácot/csajszit, akik kiköltözve Japánba dolgoztak hosszabb-rövidebb ideig hivatásos mangakaként vagy asszisztensként. Ők is a miénktől eltérő munkamorált és a kommunikációt emelik ki fő nehézségként, amiben természetesen hátrányunk van. De nem azért, mert más nemzetiségűek vagyunk, hanem mert nem szoktunk hozzá ahhoz a munkakörnyezethez. Azóta kezdem ezt én is érezni, mióta a SMA helyezésem után felajánlotta egy szerkesztőjük, hogy közösen dolgozzunk a következő pályamunkán, de erről majd egy későbbi cikkben!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése