Képregénysorozatom, az 5Pallos eseményeinek és hangulatának egyik fő ihletője Si Naj-an Vízparti történet
(angol nyelvű forrásokban Shi Nai'an: Water Margin, All Men are Brothers vagy
Outlaws of the Marsh) című munkája, amelyet a klasszikus kínai
regényirodalom egyik legjelentősebb alkotásaként tartanak számon. Sok adaptációja látott eddig napvilágot, mifelénk a Dynasty Warriors / Suikoden videójátékok és a Hero 108 Cartoon Network-ös rajzfilmsorozat talán a legismertebb példák azokra a munkákra, amik a regényből merítettek. Magyarul is kiadták, bár kicsit megnyirbálva, egyes fejezeteket kihagyva.
A wuxia zsánerrel rokon (bár egyesek szerint a Vízparti történet még nem az,
legfeljebb annak elődje) történetek egyik jellemzője, a
felborult társadalmi rend folytán a törvény helyett kardjukban és
személyes kapcsolataikban bízó egyének és titkos közösségek virágzása az 5Pallos
világában is fellelhető. Az itt emlegetett „berek” valójában nem egy földrajzi
helyet jelöl, hanem kísérlet a wuxia hagyományok „jianghu” fogalmának
magyar folklórközegbe helyezésére. A jianghu (szó szerint
„folyók és tavak”, Csongor Barnabásnál, a regény fordítójánál „a Folyam és a Tó vidéke”) a hivatalos, törvényes keretek közé
szorított társadalmi renddel párhuzamosan
létező közeg, fizikai határok nélkül. Egy miliő, amit elismert
harcosok, szerzetesek, befolyásos figurák, titkos közösségek és más, a
többség által a jianghu tagjának elfogadott személyek népesítenek be,
sokszínű kapcsolatrendszerrel összekötve. Kialakulásának előfeltétele a
válságos társadalmi rend, például a hivatalnokok következmények nélküli
visszaélései nyomán. Modern szövegkörnyezetben használják a szervezett bűnözés, az alvilág
szinonimájaként is, de kifejezheti a legkülönfélébb – pl. szakmai,
érdeklődésbeli – csoportok körülírható közösségét is.
A jianghu tagjainak általában a polgári
nevük mellett vitézi nevük is van, amelyet leginkább a beavatottak
használnak egymás között, kívülállók nem feltétlenül ismernek. A wuxia filmekben gyakran „xia” a megszólítása az ismeretlen hősöknek,
ami nagyjából annyit tesz, hogy „vitéz”. Egy másik, szintén a wuxia
közegben elterjedt kifejezés a „hao han”, amit a hősök egymás közt,
egymásra használnak („derék legény”, vagy valami ilyesmi lehetne
magyarul). Hölgyek is lehetnek „derék legények”. Salló Sára, vagyis
Toportyán tehát simán belefér a szórásba - erre utal
az 5Pallos első részének címe: Az öt szegénylegény (amivel még rá is
játszottam kicsit, hogy itthon is hallottam már vegyes ivarú társaságot
lelegényezni).
Az 5Pallosba is szerettem volna egy megszólítást, amit
nem használ bárki bárkire, ellenben kifejezi, hogy a megszólító a
megszólítottat a berekhez tartozónak tekinti. Számtalan kifejezés közül (pl. vitéz, lovag, hős, bajnok, harcos stb.) a
leventét választottam, mert ennek van számomra valami archaikus, népmesei csengése. Elfér egy fantasy történetben, de mégis ritkán találkozni vele - ha egyáltalán-, emiatt ezt találtam legalkalmasabbnak egy új fogalom, vagy inkább jelentésárnyalat megalkotására. Amikor azt hallom, hogy "levente", nem az 1920-as évek és a II. világháború közti
időszakban működő Leventeszervezetek tagjaira, hanem Arany Toldijának
„szép magyar leventéire, aranyos vitézeire” asszociálok, így egyfajta
nosztalgiafaktort is remélek az áthallástól. A nosztalgia pedig manapság menő a magyar képregényekben. 😉
Az első és második kép saját fan art a Vízparti történet karaktereiről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése