2017. május 29., hétfő

Karaktertervezés - A nagyon alap alapjai


 Fent: a Munka gyümölcse című, Pádár Ádámmal közös képregényünk antagonistájának tervei.

Sokunknak vannak saját kitalált karakterei, akiket gyakran lerajzolunk, kalandjaik csak úgy pörögnek képzeletünkben. Készülnek a karakterlapok, rajtuk a jelmezek legapróbb részleteivel és karakterünk fontos belső tulajdonságaival, például hogy szeretik a rántott húst. 😊 Odáig már nem mindenki jut el, hogy a karakterek köré ténylegesen megírjon egy történetet, pláne nem egy kész képregényt. Ekkor már a praktikusságot és a leendő olvasók befogadó képességét is számításba kell venni, így gyakran kiderül, hogy nem azokra a részletekre koncentráltunk, amelyek kidolgozása tényleg fontos lenne, miközben átsiklottunk pár "apróság" felett.

Az alábbiakban összeszedem azokat a tudnivalókat karaktertervezés témában, amik eddig rám ragadtak kutakodásom során. Fontos, hogy mivel a karakterek külső (testalkat, mimika, jelmez stb.) és belső (pl. személyiség, motiváció, történetben betöltött szerep) tulajdonságai erősen összefonódnak, nem minden pontban tudom különválasztani ezek tárgyalását.


A Szekerce és Szemerce hihetetlen kalandjai című, EpicLine magazinban futó sorozathoz készült legelső tervek. A karakter használatához is adtam tippeket a leendő íróknak.
  • A rendesen megtervezett karakterről nem csak egy pin-up van a kezünkben flancos jelmezben, menő pózban, és egy rövid megjegyzéssel, miszerint a kasztja druida pénztáros, gyűlöli a trollokat, szereti a mákos bejglit meg az animét. Nem csak a történet vezetésében segít, de az olvasó számára is érdekesebbé válik, ha van egy világos motivációja, erényei, hibái, félelmei. Ezeket jó mihamarabb kidolgozni, mert alapvetően (kéne, hogy) befolyásolják a viselkedést más karakterekkel szemben, a reakcióit különböző eseményekre - és ezzel a cselekmény irányát! 
  • Az előbbiekkel szoros kapcsolatban van, de rajzilag könnyebben megfogható a karakter személyisége. Ehhez aztán lehet rengeteg karakterhez kötött mimikát, gesztust kitalálni, és az öltözékének, használati tárgyainak formájával, színválasztásával is szépen rájátszhatunk. Absztraktabb rajzstílusnál a testek alapformákká alakításával is érdemes kísérletezni (lásd Pixar filmek).

  
Pólódizájn versenyre készült ez a tömbszerű, erőszakos oroszlán és a kis sunyi királygepárd.

  • Egyedi gesztusok mellé egyedi szóhasználat. Ne mindenki az író hangján szólaljon meg. Nemre, rangra, szerepre, személyiségre jellemző következetes beszédstílus, esetleg egy-egy karakternél rendszeresen visszatérő szófordulat vagy kifejezés. Az 5Pallosban Pecér karaktere "Bronzvidra furkó!" felkiáltással kaszabolja az ellenséget, a Karvalyfivérek szavajárása a "mi a kóró...?" vagy "hogy a kóróba...?".
  • A történetben betöltött szerep és a karakter világa is befolyásolja a megjelenést és a viselkedést. A jelmez dizájnja alapvető információkat közöl a karakterről. Zsánertől is függ, de sokszor a főbb szereplők már ránézésre kitűnnek a szereplőgárdából. Gondoljunk például az egyenruhában, egyszerű felszerelésben masírozó minionjai közül szó szerint kimagasló sötét nagyúr típusú karakterre vagy felcicomázott bajnokra. Slice of life vagy történelmi sztoriknál az adott kor és közeg szokásait is figyelembe kell vennie a karaktereknek, és ha ezektől eltérnek, annak kihatása kell legyen a cselekményre, illetve okkal tervezzük így.  



Gyurkó beszélő páncélja a Szekerce és Szemerce hihetetlen kalandjaiból. A történet szerinti félelmetesen díszes vértet egyszerűbb formákra bontottam, elhagytam a felesleges cirádákat. A "pikkelylemezek" és a maszkok jellegzetesen formálódnak, könnyen megjegyezhetők.
  • Praktikussági szempontból nem mindegy, mennyire részletgazdag a dizájn. Egy-egy önálló illusztráción jól mutathat a rengeteg apró minta, nyúlvány, textúra, de egy képregényben ugyanezt ezerszer is le kell tudnunk rajzolni mindenféle szögből és fényviszonyok mellett. Jól mozgathatónak, forgathatónak kell lennie, bár egy animációhoz képest képregényben még mindig több zsúfolható akár egy kis csalással is- csak előre mérlegeljük, hogy megéri-e? Képzeljük el, hogy állna a borzas sérója, ha akciófigura készülne belőle. 😃


Na ezeket a karaktereket például annyira nem volt könnyű mozgatni - nem is a dizájn, inkább a lajhárok lajhárléte miatt -, hogy a harmadik képkockától kezdve mindenki lajhár nélkül ábrázolta őket.
 
  • A főszereplő (ruha-)dizájnjának rugalmasnak/variálhatónak kell lennie, hiszen a történet során több helyszínen is megfordul. Magyarán lehet, hogy át kell öltöznie, mert tökig páncélban, pávatollas köpönyegben nehéz delfinen lovagolni, és koldusnak is nehezebben adja ki magát benne - pláne delfinnel a lába között. 😀 Viszont plusz pont, ha a delfinlovas- és koldusszerkója is tükrözi a karakterdizájn eredeti sémáját színekkel, formákkal, tematikával.
  • Ha egy jelenetben mindenki pucér, és úszósapkát húz, az olvasó akkor is azonnal meg tudja mondani, hogy ki kicsoda. Formák, tömegek, sziluettek egyedi alakítása. Nincs mit ragozni ezen. 😄 


Egy böngészős játékhoz megrendelt karaktertervem. Csak annyi előzetes infót kaptam, hogy sci-fi világba való kék plazmalényre van szükség. Az imádkozó sáskás tematikát és azt, hogy mechanikus páncélt használjon fizikai testként, én tettem hozzá.
  • A színeknek jelentése van (legyen). Esztétikai okokból pedig tanulmányozzunk színelméleti írásokat. Karakterenként 2-3 jól megválasztott alapszín és ezek tónusai általában elegendőek, a motívumok következetesen végig legyenek víve a teljes dizájnon.
  • Legyen emlékezetes. Ezt könnyebb mondani, mint megcsinálni. Nézzétek a sok mainstream animét, mennyire igyekeznek ugyanazt az iskolás uniformist újragondolni, a mindenféle leples, szalagos, fodros ruhákról és csápos, tüskés, használhatatlan élű és méretű fegyverekről nem is beszélve. De mivel minden második cím tele van hasonlókkal, valójában kevés a tényleg emlékezetes dizájn. Arra viszont ezek is jók, hogy a cosplayereknek kihívás legyen lemodellezni, és ez is lehet egy szempont - én már eleve úgy tervezek.😉 Szóval a kevesebb néha több. Itt újra idézném az alapformák, a színkód, a gesztusok és a sziluett alapján is könnyű beazonosíthatóság fontosságát.
Az Erdőzúgást hasító jáde tőr c. képregényem főszereplői chibi sztájlban.


Egyelőre ennyi. Lehet, hogy kifelejtettem valamit, de hát ez egy elég nagy témakör - ezért nevezem a fentieket nagyon alapnak, merő önvédelemből. 😏 A későbbi blogbejegyzésekben sorra veszem képregénysorozatom, az 5Pallos karaktereit külön-külön is, kitérve azokra a dolgokra, amik hatással voltak a megtervezésükre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése