Rajzeszközök 7. - Bevált és nem annyira hű de bevált tusmárkák

A legutóbbi rajzeszközös cikkekben a mártogatós tollakról volt szó, most pedig következzen a tus, amivel használni lehet őket. Kiválasztásánál jó tudni, hogy gyártanak külön tusfestményekhez, tollak töltésére és egyéb területekre is tusokat, de nem mind jó a mártogatós tollhoz. Ha például túl híg, egyszerűen kifolyik belőle, nem lehet vele rajzolni. Az alábbiakban direkt e célra gyártott cuccokat mutatok be.

 

Próbálkoztam többféle művészellátós tussal, de egyiket sem éreztem az igazinak, nem találtam a manga workshopon kipróbált, direkt mártogatós tollhoz, vonalrajzhoz gyártott japán tushoz foghatónak. Erre a célra túl hígnak találtam ezeket, ráadásul lassan is száradtak. Amikor elhatároztam, hogy Japánból rendelek kellékeket, direkt az ott kipróbált márkát kerestem, de kíváncsiságból más márkákat is leteszteltem, illetve fogok tesztelni a jövőben.

 

Pilot Black Ink

A szürke dobozos változatát használtuk a workshopon, de ott azt tanácsolták, vegyük inkább a nedvességálló típust. Ez pedig a sárga dobozos, amit én is használok – az 5Pallos első és második epizódjának nagy része ezzel lett kihúzva. Üvegtégelye praktikus, mert nehezebben borul fel súlya és formája miatt. Kinyitva érezni a tus jellegzetes illatát – ezt a másik márkánál hiányolom, mert egy kis szipuzás (szigorúan csak ebből) rajzolás előtt meghozza a munkakedvet. 😛 A Black 6-nál jobban fakul radírozáskor, és nedvességálló vagy sem, az alkohol alapú Shinhan Touch filcet mindenesetre nem bírja. Hosszabb állás után azt mondják, érdemes felkeverni minden tust, de felrázni ezt a típust különösen tanácsos - legalábbis nem rögtön a tervezett munka előtt-, mert olyan habos lesz, hogy egy napig nem tudjuk használni. Mindent egybevetve eddig mégis ez vált be leginkább.

 
Deleter Black 6
Száradás után is szép fényes marad. A vastagabb vonalak kitapinthatók lesznek a papíron, mivel állaga sűrűbb kicsit az előbbinél. Azzal ellentétben elég jól állta eddig a Touch filctollas színezést, így ezen tulajdonságai miatt eleinte ez volt a kedvencem. Pár hónap pihenő után azonban mintha jobban besűrűsödött volna, mint a Pilot. Maru-pennel szinte használhatatlanná vált, mert szó szerint pár vonás után eltömítette a hegyét, folyton pucolni kellett. Ezzel kezdtem az 5Pallos első epizódját, de valahol a harmadik oldal környékén feladtam. G-pennel még használható, bár kicsit mintha szöszösebb lenne a vonalak széle, mint a másik tussal. Filccel színezett rajzokhoz azért mégis ezt fogom használni, már ha készítek mostanában olyanokat.

A tégelye nem a legpraktikusabb, mert a tus beleszárad a fedél menetébe, és minden nyitáskor seperhetjük félre a sok tustörmeléket, nehogy valahogy a készülő oldalunkra kerüljön. Nyilván felrázásnál szivárog a kupak alá valahogy. A másik is csavarmenetesen nyílik, mégsem szárad be így soha. A fényes felület szkennelésnél rosszul jön, mert a szokásosnál is több, digitálisan retusálandó fehér pontot eredményez, ha túl vastagon festettük fel.

Deleter Black 4
Hasonlít a 6-oshoz abban, hogy elég jól bírja a radírozást, sőt. A lineart letisztítása után szemmel látható a különbség az 5Pallos második részének első, Black 4-es, valamint a további, Pilot Inkes oldalai között, mert utóbbiak mindig megfakulnak radírozás után. Megszáradva kissé fényes, de nem annyira, mint a 6-os. Neopiko-colorral próbáltam ki, hogy viseli az alkohol-alapú markereket, és jól viseli.

 
Használhatóságában a Black 6 és a Pilot közt áll, mert bár nem tapad bele a tollba ANNYIRA hamar, mégsem tudok egyetlen merítéssel olyan hosszan dolgozni vele a következő öblítésig. Ráadásul az öblítővízben kis lemezkéket képez, melyek egy része a felszínen marad, és legközelebb azokat is pucolhatom le zsebkendővel, mivel rátapadnak a tollra. Nem egy tiszta munka. Talán csak én nem tudok bánni vele, azért voltam kénytelen félretenni, és visszatérni a Pilothoz, mert egyébként szuper.

Kuretake Manga Black Ink
Még mindig keresem az egy igaz tust, ami nem tapad bele a mártogatós tollba túl hamar, nem fakul meg radírozáskor, és még a filctollat is bírja amellett, hogy száradás után vízálló. Nem mondhatnám, hogy megtaláltam, de egy lépéssel közelebb kerültem hozzá. Eljutottam odáig, hogy tegyek egy próbát a Kuretake Manga Black Inkjével. Elsősorban az szólt a próba mellett, hogy itthon is beszerezhető a Maido webboltjából. Az egyszerűsített válasz, hogy igen, bevált, és mivel már mindenre találtam hazai boltokban helyettesítő terméket, többé nem életbevágó horror pénzen a Deletertől rendelnem. A kicsit árnyaltabb válasz az, hogy jó, jó, de még nem az igazi, és csak erre átállni kompromisszumokkal jár.

Nedvességállónak tűnik, máshol azonban azt olvastam, hogy nem ajánlott vizes technikák alá. A filctollat (Shinhan Touch és Neopiko Color tesztelve) egész biztos nem bírja. A nálam eddig etalonnak számító sárga dobozos Pilot Inkhez képest mélyebb a feketéje, illetve azzal ellentétben száradás után is fényes. De a legfontosabb, hogy elég jól bírja a radírozást, hisz csak emiatt nem ragadtam le végérvényesen a Pilotnál (az ugyanis fakul, ami azért baj, mert szkennelés után jobban fel kell húzni a kontrasztot, amitől az egész vékony vonalak már vastagodni látszanak). Pontosabban szólva a tollal húzott vonalak állják a radírt, de az ecsettel foltban felmázolt részek már nem annyira. 

 

Utóbbi három tulajdonságában hasonlít a korábban emlegetett Deleter 6-os és 4-es tintákhoz. Sajnos abban is, hogy hamarabb beleköt a tollhegybe, így tovább tart vele a munka a gyakoribb pucolás miatt, habár hármuk közül még ez tűnik a legkellemesebbnek. Jelenleg párhuzamosan használom az eddigi kedvencemmel. A főbb vonalakat a Manga Blackkel húzom, de ha elkezd szórakozni a tollal, a részletekhez átváltok a Pilotra.

 

Rajzeszközök 6. - Tollszárak

Az általam használt tollhegyekhez egy könnyű, üreges, fából készült szár való, amelynek a szájánál egy műanyag betét tartja helyén a hegyet. A jobb fajtáknál olyan ezeknek a kiképzése, hogy nemcsak az azonos végződésű G és Saji-, de a kisebb, kör alakban végződő Maru hegyet is megtartja. Ez úgy lehetséges, hogy két rés fut ívesen egymás mellett, középen a Maruhoz átmérőjébe passzoló kis pöcökkel. Ami egy idő után bele tud törni a hegybe, ezért is vigyázzunk a cserélgetéssel és a hegy túlzott beszorításával.

A Deleter saját márkás szára nekem jobban tetszik, jobban kézre áll, de van, akinek a gumírozott fogófelületű típus kényelmesebb. Van kupakos fajta is, így nem tenyerelünk bele az asztali tolltartóban tárolt rajztollak hegyébe, viszont nekem a kupak folyton csak útban van. Szinte várom, hogy elkallódjon, de kidobni nem akarom, mert drágább volt a kupakos, mint a kupak nélküli.

Fun fact: létezik a standard sárga mellett kék Deleter szár is, amit a Bakuman manga / anime marketing kampányához kapcsolódva adtak ki (hisz a Bakumanban Saiko ilyennel rajzol). Amikor eldöntöttem, hogy veszek még pár szárat, hogy ne kelljen menet közben hegyet cserélgetni, ilyet szerettem volna, de úgy tűnik, a Deleter webshop csak Japánban forgalmazza, ahogy több más csomagját is. Talán majd Amazonról, csak kérdés, mennyit ér meg nekem…

Rajzeszközök 5. - G-pen, Maru-pen, Saji-pen

Háromféle tollheggyel dolgozom a mártogatós tollal elvégezhető feladatoknál:

- G-pen: rugalmasságának köszönhetően vékonyabb és vastagabb vonalak is húzhatók vele nyomástól függően, illetve szép lendületes, élettel teli kontúrokat lehet vele rajzolni. Szerintem a leghasznosabb a három közül.

-Maru-pen: ezzel tudok a legvékonyabb vonalakat húzni, finom részletekhez, háttérelemekhez való. Sajnos gyakrabban kell tusba mártani, és bizonyos tusok hamar bele is tapadnak, nagyon gyakran kell pucolni. Hegyes vége miatt különösen fontos, hogy sima lapot használjunk, azon kevésbé akad meg, kevésbé sérti fel. Extra fontos a megfelelő kéztartás, a megfelelő szög megtalálása, hogy ne csak kaparjuk vele a lapot, és ne pattanjon el, jól összepacázva mindent.

- Saji-/ Kabura-/Tama-pen: a fentieknél ritkábban kell mártani, és a legjobban csúszik a papíron kiszélesedő hegye (azt mondják, innen a „kanál” név, nem az öblös formájáról) révén, így ennél számít a legkevésbé, hogy milyen papírra rajzolunk vele. A helyes kéztartásra és nyomásra is mintha kevésbé lenne érzékeny, talán ezért ajánlják ezt kezdőknek. Ügyességtől függően lehet közel olyan vékonyan rajzolni vele, mint a Maruval, de nem olyan vastagon, mint a G-vel. Ezt használom a legritkábban, tulajdonképpen nélküle is megvagyok. Viszont nem értek egyet azzal a túlmisztifikálással, hogy a vérbeli profik túllépnek rajta, és csak a kevésbé jó rajzolóknak való. Azt hiszem, a Bakuman animében hallottam először ezt a marhaságot, és azóta minden wannabe mangakás fórumon ezt olvasom.

A képen balra a fent említett hegyek, Maru, Saji és G, jobbra random művészellátós, inkább szépíráshoz való hegyek. A kis dobozkában - ilyenekben postázza a Deleter őket - tartalék Saji és G hegyek, amiket szerintem már itthon vettem, a Maidóból, de így kényelmesebb tárolni, mint az eredeti blisterekben.

Rajzeszközök 4. - Így használd a G-penedet

A mártogatós tollaknál ugye külön kapható a tollszár és a tollhegyek (G-pen, Maru pen stb.), amiket cserélgetni lehet, hiszen minden hegy kicsit más vonalat húz, másra célszerű használni. A gyakorlatban azonban praktikus minden hegyet külön szárba tenni, hogy ne kelljen rajzolás közben folyton cserélgetni. További tudnivaló, hogy a vadiúj hegyeken egy vékony olajos bevonat van, ami védi a korróziótól, amíg bizonytalan ideig várják megvásárlójukat a polcokon. Ha ezt nem távolítjuk el, lehet, hogy a tus nem marad meg olyan jól benne, gyakorlatilag kicsúszik belőle, pacázik. Nemrég néztem utána egyébként, hogy a blisteres csomagolásnál a hegyek mellé tett kis sárgás papírdarab is a korrózió elleni védelmet szolgálja.

Többféle technika létezik a megtisztítására, a legelterjedtebb a pár másodperces öngyújtóval hevítés. Ezt viszont sokan nem ajánlják, mert ha véletlenül túlhevül a fém, elvesztheti rugalmasságát, márpedig épp amiatt használható a hegy arra, amire nekünk kell. Ha túl közel pirózunk a tollszárhoz, még a műanyag illesztésben is kárt tehetünk talán. Én főleg a vegyi eljárást alkalmazom, citromlében áztatva a hegyeket pár percre. Azért a gyújtogatást is teszteltem egy hegyen; hirtelen színeződik el a fém, szóval óvatosan! A tisztítás után már nem fogjuk meg csupasz kézzel, nehogy összezsírozzuk az ujjunkkal, inkább papírtörlővel felcsippentve illesszük a szárba!

Mindegyik típus elkopik egy idő után, főleg a Maru, amitől nem húz olyan finom vonalat, mint előtte. Rajzolás közben pár tusba mártás és kifogyasztás után érdemes vízbe mártani (legkésőbb akkor, amikor érezzük, hogy a tus megreked a hegy öblében, mert a papírközeli végében már elkezdett beszáradni, amitől nem tud lejjebb folyni) és tisztára, szárazra törölgetni. Csak a tollhegy tövéig, mert nem jó, ha a szárba is víz megy, hisz visszafolyhat a lapra, és a hegy belső vége is hamarabb korrodálódik.

Rajzeszközök 3. - Hol kapni japán rajztollakat?

Az előző posztban említett manga workshopon kaptunk ajándékba többek közt egy Deleter márkájú tollszárat és Zebra tollhegyeket, amikkel egy EpicLine Magazinos sorozat, a Szekerce és Szemerce hihetetlen kalandjai első részén, illetve a mostani 5Palloson is dolgoztam.

További darabok beszerzése a közelmúltig körülményes volt, mivel itthon nem árulták, így külföldről, vagyis szállítási költséggel együtt már több mint kétszeres áron tudtam rendelni. Nézegettem az Amazont, kerestem alternatív forrásokat, figyeltem, hogy tudok-e nagyobb tételt olcsóbb szállítással rendelni, de végül sosem jött ki olcsóbbra, ha mindent egybevetettem, mint közvetlenül a Deleter japán webshopjából (ami egyébként teljesen megbízhatónak bizonyult).

A rajz az EpicLine Magazin második számában megjelent Szekerce és Szemerce hihetetlen kalandjainak első részéből való. Író, rajzoló: én, színező: Kiss Judit, flatter: Koska Zoltán.

 

Ha nem is Deleter és Zebra márkájú, de szerintem nem kevésbé jó tollszárat és hegyeket azóta szerencsére már itthon is kapni, a budai székhelyű Maido webshopjában. Amúgy lehet, hogy vannak ilyen jó, hagyományos grafikai tollhegyek a mi művészellátóinkban is, de úgy vagyok vele, hogy sokba kerülhet a vaktában kísérletezés pénzben és időben egyaránt. Ezért ragaszkodom a tárgyalt típusokhoz, amíg csak tehetem. A művellátós tollszárak ráadásul nem feltétlenül kompatibilisek a japán hegyekkel, és az ottani hegyek sem jók emezekbe a szárakba.

A tűfilchez hasonló, nem tusba mártogatós rajztollak már sokkal könnyebben hozzáférhetőek, minden jobb művészellátóban kapni (pl. Pigma Micron, Mangaka, Touch és Copic liner - ezekről még lesz szó egy későbbi posztban).

A hazai Maido webshop: http://shop.maido.hu/
A Deleter japán webshopja aranyáron történő szállítással: http://deleter-mangashop.com/

Rajzeszközök 2. - Szerszámok Japánból!

Történt egyszer, hogy a kiotói Seika Egyetem (itt kezdték el először egyetemi szinten oktatni a mangakészítést Japánban) előadói eljöttek Budapestre egy háromnapos manga workshopot* tartani. Előkerültek a nálunk sosem látott csodának, ellenben Japánban általánosnak számító speciális tollhegyek, képregénypapírok, radírok, amiket egészen addig úri huncutságnak, feleslegesnek, a wannabe mangakák lehúzásának képzeltem el, hisz nélkülük is készítettünk már képregényeket. Aztán kipróbáltam őket. 

A képen a tollak kipróbálásához mellékelt munkafüzet lapok láthatók. Nagyon komoly!😃 Mangarajzoláshoz iskolai munkafüzet, amiben a kihúzást kell gyakorolni előre rajzolt vonalakon és karaktereken! Mondjuk én fellázadtam, és a konkrét oldalon a saját, más típusú tollamat próbáltam ki.

A helyzet az, hogy soha nem állt annyira kézre még toll, nem gördült olyan folyamatosan és szépen vonal a papíromon, mint az először ott kipróbált mártogatós tollak esetében. Használtam már itthoni művészellátós mártogatós tollakat tipográfia órán, de ezek a tollhegyek direkt rajzolásra, direkt a képregényrajzolásban legelterjedtebb vonalrajzos technikára lettek tervezve. Fontos tudni azonban, hogy nem mindegy, milyen papírra, milyen tussal dolgozunk velük. De ha minden megvan, szerintem az egyik legjobb alternatívát jelentik, nekem ezek váltak be legjobban eddig.

Ha többet szeretnél tudni a japán mangakák által is használt rajzeszközökről, látogass vissza a következő cikkeim miatt!

*Élménybeszámolóm a manga workshopról: http://kepregeny.blog.hu/2012/04/04/mangakurzus_budapesten